Idén a Bauhaus 100. évfordulója alkalmából a Vasarely múzeum is kiállítást rendez, ahol olyan művészek alkotásai kerülnek bemutatásra, akik a Bauhaus művészeti programját, eredményeit és oktatási módszereit jól ismerik, és tisztelegni kívánnak a Bauhaus nagy mesterei előtt.

A kiállítás megnyitója március 13-án 19 órakor lesz a Vasarely Múzeumban.

A kiállítás fő célja a megemlékezés és az elődök művészetének elismerése. További céljai között van pedig annak a felmérése, hogy a Bauhaus művészei által is képviselt konstruktív, konkrét, nem figuratív és nem ábrázoló kortárs magyar művészetben vannak-e olyan kevésbé ismeret, vagy új jelenségek, amelyek intenzívebb elemző-, értékelő, művészetelméleti és interpretációs tevékenységet igényelnek.
50 kiállító művész – festők, grafikusok, szobrászok és fényművészek, valamint más intermediális alkotók – munkáit mutatja be a kiállítás. Jelentős részük a Bauhaus művészeti eredményein nőtt fel, vagy szellemi örökségük részeként a saját művészetükbe integrálta annak főbb művészeti elveit.

> A Bauhausról

Walter Gropius német építész Weimar-ban az 1920-as évek végére új divatot teremtett elegáns építészeti stílusával. Művészeti iskoláját Bauhaus-nak keresztelte el, ahol a képzőművészeti főiskola és az iparművészeti szakiskola sajátos ötvözetét kívánta megteremteni.

Iskolájával elébe kívánt menni annak a súlyos konfliktusnak, amit a tömegtermelés, a technikai racionalizálódás és a gazdasági szempontok emberi tényezők fölé emelkedése törvényszerűen okoz. A Bauhaus előtérbe helyezett konstruktívizmus, geometrikus formanyelv, amit Magyarországon hosszú évtizedeken át politikai ellenállási formaként és utópikus perspektívaként értékeltek. A nyugati világban viszont a gazdasági, társadalmi és kulturális felemelkedést szolgáló, a modern társadalom szükségleteit kielégítő, természetes mozgatóerővé vált. Az iskola gazdag utóéletének köszönhetően pedig a Bauhaus-módszer világszerte elterjedt.

Magyarországon a Bauhaus elterjedését segítette, hogy Moholy-Nagy László kapcsolatot teremtett a Kassák Lajos vezette magyar avantgárd művészet és a Bauhaus között. Magyarországon is alapítottak egy iskolát, Bortnyik László, a Bauhaus első hazai alkalmazója közreműködésével, amely tanítói, alkotó magyar művészei és növendékei meghatározó módon járultak a Bauhaus és így a XX. század formavilágához. A tanítványok közül a leghíresebb Victor Vasarely lett.

> Kiállító művészek
Bernáth Dániel, Bernát András, Boros Tamás, Bortnyik Éva – Tubák Csaba és Ádám, Botos Péter, Bögi Dia, Bullás József, Csábi Ádám, Dobokay Máté, Erdélyi Gábor, Ernszt András, Ézsiás István, Forgó Árpád, Fusz Mátyás, Gaál Endre, Gaál Tamás, Gallov Péter, Gáspár György, Gergely Réka, Gilly Tamás, Hajdú László, Halmi-Horváth István, Hegyeshalmi László, Horváth Lóczy Judit, Imi Mora, Ingo Glass, Jarmeczky István, Jederán György, Kecskeméti Sándor, Keserü Károly, Kóródi Zsuzsanna, Kristóf Gábor, Marafkó Bence, Matzon Ákos, Melkovics Tamás, Náfrádi Márta, Nagámi, Pézmann Andrea, Poroszlai Eszter, Rajcsók Attila, Robitz Anikó, Schmal Károly, Serényi Zsigmond, Szakál Éva, Saxon-Szász János, Szentesi Csaba, Szinyova Gergő, Takács Anett, Varga Bertalan, Varga György és Zalavári József.

Kurátorok: N. Mészáros Júlia és Prosek Zoltán művészettörténészek.
Megnyitó: 2019. március 13., 19 óra.
A kiállítás megtekinthető: 2019. május 26.